Apu kirakott a suli előtt minket,
mi pedig Virággal odaköszöntünk a többieknek, akik a lépcső alsó fokán ültek és
beszélgettek.
– Jó hogy jöttök – pattant
fel Zsolti, és leporolta a nadrágját. –Ha Dave megkérdez titeket ebédszünet
után, mondjátok, hogy semmiről nem tudtok!
– Ez nem lesz nehéz – biztosítottam,
mivel így sem értettünk semmit. Virág a fekete-fehér csillagos pulcsija
kapucnija alól pislogott értetlenül.
– Oké – mutatta fel mindkét
hüvelykujját Zsolti. – Akkor ezt meg is beszéltük.
A vállunkat vonogatva mentünk fel
a lépcsőn, közben egy utolsó pillantást vetettem Cortezre (aki sötétkék bő
fazonú farmert, fehér deszkás cipőt és fehér kapucnis pulcsit viselt, amiben
őrülten menőn néz ki), aztán bementünk a suliba.
Negyedik órában az ofő izgatottan
jött be a terembe, látszólag „sok mondanivalója” volt. Mint mindig.
– Jól van, kezdjük az elején.
Akik a nevüket hallják, kihozzák az ellenőrzőjüket – nyitotta ki a naplót, és
gyors, türelmetlen kézmozdulattal végighúzta a névsoron az ujját. – Antai-Kelemen,
Bencze, Haraszti és Nagy!
Cortez, Virág, Robi és Zsolti
kedvtelenül feltápászkodtak a padjukból, és kimentek az asztalhoz.
– Ádám – nézett fel az ofő
Cortezre. – Három irodalom egyessel bukásra állsz, jeleznem kell a
nagyszüleidnek – sóhajtotta. Cortez lazán letette az ellenőrzőjét a tanári
asztalra, és a vállát megvonva visszaült a helyére.
– Virág – folytatta Haller. –
A tegnapi matematika témazáród alapján…
– Már ki is lett javítva? De
jó! – csillant fel Virág szeme.
– Igen, és egyes – tette
hozzá az ofő. – Emiatt három egyesed van. Beírom az ellenőrződbe.
– Ó – biggyesztette le a
száját Virág csalódottan. A fenébe. Pedig próbáltam segíteni. Mindegy.
Az ofő beírt még Robinak a kémia
(két egyese van) és Zsoltinak a francia kultúra miatt (két egyes és egy
kettes).
– Valamint Reni – húzta össze
a szemöldökét Haller, bennem pedig megállt az ütő.
– Igen? – kérdeztem gombóccal
a torkomban. Tudtommal nem állok bukásra.
– Kicsit aggasztó, hogy a
kitűnő eredményeid mellett ilyen gyengén szerepelsz rajzból. Van valami
problémád Vladár tanár úrral?
Az osztályban kitört a röhögés.
– Nem, inkább a tárggyal van
gondom – feleltem zavartan. Na igen. De ez tény.
Az ofő ezután rátért a további
fontos megbeszélnivalókra, mint például a házirend kibővített változata (tilos
PS konzolt hozzákötni a termekben lévő tévékhez J).
Az ebédszünetet szokás szerint az
udvaron töltöttük, én a Huckleberry Finnt olvastam, Arnold Karl May Winnetouját, Virág pedig csak nézelődött,
amikor is a sulirádióban elhalkult a zene, és a szerkesztő hangja szólalt meg:
– A következő dalt Felmayer
Dávid kérte a 9/b-ből, mivel ez a kedvenc száma.
És felcsendült Britney Baby One
More Time-ja. Az
udvaron kitört a röhögés, miközben mindenki az árkád alatt álló Dave felé
fordult.
– Nem! Nem! – kiabálta fülig
vörösödve. – Én ezt utálom! Ne vicceljetek, ezt nem vehetitek be! Ugyan már!
Nem igazán figyelt rá senki,
Cortez, Ricsi és Zsolt (az ötletgazda) a falnak támaszkodva röhögött, amíg
Dávid berohant az épületbe. Valószínűleg rárontott a stúdiósra. Úgy tűnik, a „pizzasztorinak”
bealkonyodott, helyette megjött a sulirádiós szívatás.
Tesin kidobósoztunk, ráadásul
jegyre. Valamilyen csoda folytán nem vettek rólam tudomást, szerintem nem
vettek észre, így viszonylag későn dobtak ki, akkor viszont Kinga, és az
arcomba csapódott labda helye még mindig látszik. De ötöst kaptam. Életem első
tesi ötöse. Megszenvedtem érte.
Dávid sulirádiós beégése: 5/5 – egész
nap Britneynek hívtákJ
Cortez irodalom átlaga: 5/1 – totál
bukás
Virág matek átlaga: 5/1 – dettó.
Vacsorára bolognai spagetti: 5/4
– egész jó volt. J
Hétvége: 5/5 – Virággal úgy
tervezzük, hogy áthozza és megnézzük DVD-n a Narnia Krónikáit, a Csillagport és a Bűbájt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése