Arnold tartotta a szavát. Tényleg
nem mondta el senkinek, hogy a tükrömre Cortez mangafiguraként van
felragasztva. Ha ez kiderült volna, sulit kéne váltanom, amihez egyáltalán
nincs kedvem. Arnold, amikor a suliszekrényénél megvárva ismét megkérdeztem,
hogy mennyire tart nevetségesnek (a szekrényében egyébként Einstein kinyújtott
nyelvű képe és számtalan John Lennon-poszter van ragasztva), Arnold azt mondta,
őt nem érdekli, hogy visongatós-nevetgélős oldalam is van, egészen addig, amíg
tud velem normálisan beszélgetni.
– Még egyszer köszönöm, ez
nagyon rendes tőled – sóhajtottam sokadszorra, de ezúttal tényleg
megkönnyebbülve.
Virág, mintha csak nem lenne elég
bajom azzal az egy rajzzal, ami ilyen galibát okozott nekem, megmutatta, hogy
vasárnap, miközben az apukájával horgászott, továbbfejlesztette a manga-Cortez
rajzait.
– Látod, légdeszkája van,
mint a Vissza a jövőbe trilógiában Martynak – lapozta át a
jegyzetfüzetét.
– Hű – bólintottam elismerően.
Na jó. Úgy érzem, kezdek
meghülyülni. Az olvasókörben képes vagyok Dickensről folyamatosan, huszonnégy
percig beszélni (Kardos az egekig dicsért az egész csoport előtt), közben pedig
gyomorgörcsöt kapok, ha Cortez feláll mögöttem a padjából. Belelkesedek egy
rajztól, amikor életemben nem olvastam sem képregényt, sem mangát, miközben
cikket és ajánlót írok az iskolaújságba! Az osztály (sőt az egész iskola)
legértelmesebb és legokosabb fiúja a barátom (Arnold), akivel bármikor tudok
beszélni olyanról, ami mást nem érdekel, de közben a legjobb barátnőm Virág,
akivel képesek vagyunk bármikor hosszasan elemezni msn-en, hogy mi történt tíz
perccel azelőtt. Remélem, nem leszek skizofrén.
Olvasókör: 5/5 – kikölcsönöztem
a Huckleberry Finnt, mindjárt bele is kezdek.
Virág legújabb rajzai: 5/5* – kiraktam
a tükrömre. J
Vacsorára szecsuáni csirke: 5/4
– rendeltük. J
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése